Sport a világ megismeréséhez
2011. 10. 24. 06:17
Kinek jut eszébe nyáron, gyönyörű időben lemenni a föld alá, és napok múltán éhesen, kimerülten és tetőtől talpig mocskosan kimászni onnan? A helyzet az, hogy sok mindenkinek. Köztük nekem is, pedig normális embernek tartom magam.
Hamar Éva
Barlangászat
A barlangászat ugyanis egy különleges sport. Ha lent, akár több száz méterrel a felszÃn alatt baleset ér, akkor elsÅ‘ körben csak a társaidra számÃthatsz. Éppen ezért ennek a sportnak a szabályai is szigorúbbak, kizárólag csak csoportban űzheted. Szerintem ebbÅ‘l adódik az igazi vonzereje. Ha belevágsz, a veszélyeibÅ‘l adódóan egy tényleg jól szervezett oktatáson veszel részt, és belecsöppensz egy olyan társaságba, akikkel a szabadidÅ‘d töltöd együtt, és akikre az életedet bÃzod majd. Velük megtanulod a sziklán, vÃzben, kötélen való közlekedés alapszabályait, és fél éven belül azt veszed észre, hogy elképesztÅ‘ helyeken jártál már. Nemcsak barlangban, hanem kanyonban, magashegyi via ferratán etc.
Pontosan fél éve kezdtem el, nézd meg, hová jutottam eddig el:


Biztos, hogy változtat majd rajtad. Örömmel és kellemetlenséggel is együtt jár, te döntöd el, hogy megéri-e vagy sem.

Pár sor a természeti léptékről a barlangászat kapcsán
Kezembe keveredett egy 1954- es kiadású könyv, mely a Pierre- Saint- Martin kutatásának történetét taglalja. Ez volt az akkor ismert legmélyebb zsomboly (függÅ‘leges kiterjedésű barlang) a világon. A borÃtón a barlang metszetét láthatjuk, a maga 1000 méteres mélységével, méretarányosan mellétéve az Eiffel- torony rajzát, amely bizony csak a harmadáig ér.

Hasonló gondolatom támadt a Kacna Jama- ban: A Szent István Bazilika belsÅ‘ tere egy kis apróság ennek a barlangnak a kÅ‘boltozatos termeihez képest. Lent, a felszÃn alatt, ebben a napfénytÅ‘l elzárt világban folyón kelsz át, kavicsos fövenyen taposol és tavakon csónakázol keresztül. Ez lenyűgöz. A mi gondolkodásunk alapja ugyanis az emberi- városi lépték, amelyben élünk. Ennél a természet olykor sokkal többet mutat.

Ha már ennél a furcsa vetélkedésnél tartunk: A ma ismert legmélyebb zsomboly a Kaukázus- fennsÃkról nyÃlik, és körülbelül 2200 métert váj a földkéregbe. Földünk legmagasabb felhÅ‘karcolójával az ember még csak 1000 méter körüli magasságban kapirgál.

Bár azért el kell ismerni, vannak meglepÅ‘ próbálkozások. Amikor az ember természeti nagyságokra tör. Peru egyik hegyérÅ‘l azt sejtik a kutatók, valójában egy piramis, amit a burjánzó természet beborÃtott, évtizedeken át becsapva minket. Hihetetlenül hangzik, igaz?
Ha beindÃtotta a fantáziádat a dolog, egyesületünk éppen indÃt egy alapfokú tanfolyamot. Jelentkezésedet várja: Gáspár Erzsébet, email: erzsoka kukac yahoo.com
Tetszett a cikk? Csatlakozz a Planéta Gazéta Facebook-csoportjához!
Hasonló cikkek:
Legfrissebb a Gazétán:
blogajánló
10 órás út, elsÅ‘ osztályon légkondival, fekhellyel kb. 5000 ft lenne az út, Ãgy másodosztályon csak 600. Három dollár. Vicc. Helyet végül nem foglaltam, mert az sem volt kényelmesebb, mint a padló.
A vacsora közben folyamatosan pohárköszöntÅ‘ket kellett mondani. ElÅ‘ször a fÅ‘szervezÅ‘, majd a mi tanszékvezetÅ‘nk, aztán pedig a különbözÅ‘ nemzetek küldöttségeibÅ‘l egy-egy ember. Természetesen ránk is ránk került a sor, de végül orosztudásunk hiányára hivatkozva áthárÃtottuk eme feladatunkat Szilárdra, a kudimkari lektorra.
Amikor egy hét távollét és két nap utazás után visszaérkeztem (16 óra Békéscsaba-Tampere, majd másnap 2,5 óra Tampere-Jalasjarvi), rögtön oltásra mentünk, épp csak felkaptak autóval a buszpályaudvarról.
10 órás út, elsÅ‘ osztályon légkondival, fekhellyel kb. 5000 ft lenne az út, Ãgy másodosztályon csak 600. Három dollár. Vicc. Helyet végül nem foglaltam, mert az sem volt kényelmesebb, mint a padló.
A vacsora közben folyamatosan pohárköszöntÅ‘ket kellett mondani. ElÅ‘ször a fÅ‘szervezÅ‘, majd a mi tanszékvezetÅ‘nk, aztán pedig a különbözÅ‘ nemzetek küldöttségeibÅ‘l egy-egy ember. Természetesen ránk is ránk került a sor, de végül orosztudásunk hiányára hivatkozva áthárÃtottuk eme feladatunkat Szilárdra, a kudimkari lektorra.
Amikor egy hét távollét és két nap utazás után visszaérkeztem (16 óra Békéscsaba-Tampere, majd másnap 2,5 óra Tampere-Jalasjarvi), rögtön oltásra mentünk, épp csak felkaptak autóval a buszpályaudvarról.
keresés a cikkek között
Ennek az oldalnak az eredeti elérhetősége: http://www.planetagazeta.hu/



