Csendes métely Boszniában

2011. 09. 19. 06:31

1992-ben szakadt el Bosznia Jugoszláviától, négy éven át tartó polgárháborúban vívta ki önállóságát, és 1995-ben rendezték viszonyát a nagyhatalmak. Azóta minden rendben?

pityutanarur

Egy újabb kutatás szerint nemhogy nincs minden rendben Bosznia-Hercegovinában, hanem az ellentétek csendes kiéleződése, a törésvonalak megmerevedése jellemző. A Balkánon rengeteg az etnikai feszültség, lassan két évszázada próbálnak rendet tenni a nagyhatalmak, de mindhiába: a Balkán Európa Afrikája. Minden beavatkozás csak újabb konfliktusokat alapoz meg. Bottlik Zsolt, az ELTE adjunktusa Az etnikai térfolyamatok háttere Bosznia-Hercegovinában című tanulmányát a Földrajzi közleményekben publikálta.

A kutatás az etnikai és gazdasági statisztikákra alapult, különös hangsúlyt fektetve a migrációs, vándorlási folyamatokra, hiszen Bosznia-Hercegovina esetében ez jelentős faktor. Mint azt Bottlik hangsúlyozza, a felületes látogató számára is szembetűnő az ország megosztottsága. A tanulmány ezért az ország belső különbségeinek gyökereire és a ’92-95-ös háború hosszú távú következményeire fókuszált.

Bosznia-Hercegovina az ország, ahol Európában az egyik legnagyobb az etnikai heterogenitás. Három fő etnikum adja az 51 ezer négyzetkilométeres ország lakosságát: a zömmel római katolikus vallású horvátok, az ortodox szerbek, és a magukat muszlimánnak tartó iszlám hitű bosnyákok. Ők vannak relatív többségben. Mindhárom csoport szláv etnikum, egymáshoz nagyon közel álló szláv nyelvvel.

1995-ben a daytoni megállapodás rendezte a bosnyák háborút, amiben a nyugati hatalmak egy demokratikus rendszert fektettek le Bosznia-Hercegovinában. Az etnikai feszültségek miatt az országot úgy alakították ki, hogy két országrész saját döntéshozó szervvel delegálja Bosznia Hercegovina irányító testületét. A demokratikus elveknek megfelelően a Szerb Köztársaság (nem azonos a Szerbiaként ismert országgal) és a Bosnyák-Horvát Föderáció széles körű autonómiával rendelkezik. A daytoni egyezmény megalkotói azonban nem számoltak azzal a ténnyel, hogy a demokratikus hagyományok hiánya más irányba viszi el a rendszert.

Sötétszürkék a vegyes lakosságú területek

A tanulmány kimutatja, hogy a háború alatti menekültvándorlás és etnikai tisztogatások, valamint a háború utáni belső vándorlások teljesen új etnikai térszerkezetet adtak az országnak. Korábban sosem látott egyveretűség jellemző, azaz az etnikumok egymástól elkülönülten települnek. Bosznia-Hercegovina föderációs területén lakik a bosnyák népesség 90%-a, és a horvát népesség 97%-a. A Szerb Köztársaság autonóm területen pedig a szerbek vannak nagy többségben: 90%-uk él ott. Ha Koszovóra gondolunk, ahol az albán kisebbség többségbe került, és végül önálló állammá vált, érthetjük, miért teszi instabillá Bosznia-Hercegovinát, ha ennyire elkülönülnek a kisebbségek.

Az etnikai elkülönülést mélyíti a gazdasági helyzet is. Az ország horvát lakossága sokkal inkább horvátországi gazdasági kapcsolatokat épít ki belső kapcsolatok helyett, és nem fűzik össze gazdasági szálak a Szerb Köztársaság autonóm területet sem a föderációval. Bottlik ezért azt a megállapítást teszi, hogy igazából Bosznia-Hercegovina két ország, s csak a nagyhatalmak külpolitikai doktrínája miatt beszélünk még mindig egy országról. Pedig 1995-ben az országnak a semmiből kellett felépítenie a gazdaságát, és alakulhatott volna koherensen is. 1995-ben az ipari termelés 4-9%-a (!) volt az egyébként sem jelentős 1991. évi értéknek. Az állatállomány 70%-a elpusztult a háborúban, a gyárak működésképtelenné váltak. Az újrakezdés már az új etnikai térszerkezet szellemében történt: külön utat járt az ország három nemzetisége.

Az egymás felé fordulással ellentétes az a folyamat is, ami a bosnyák lakosság identitástudatában zajlott le. A háború előtt a muszlimán bosnyákok vallásfelfogása megegyezett az európai normákkal, azaz az államéletben nem vett részt az egyház, és apolitikus volt. Mostanra ez ellenkezőjére fordult, ráadásul a nyugati világban való csalódás, és az iszlám világ által nyújtott segítségek erősítették az iszlám fundamentalista irányzatokhoz kapcsolódást.

Bosznia-Hercegovina tehát nem szerepel a külpolitikai hírfolyamban, viszont ez nem a stabilitása miatt van, hanem mert egyelőre az ország három etnikuma úgy járja a külön utakat, hogy nem keresztezik egymást. A koszovói konfliktus kiújulásával veszélyes helyzet állhat azonban elő, hiszen Szerbia területi kérdéseinek felmelegedése a boszniai Szerb Köztársaság leszakadását és Szerbiához csatlakozását helyezi a horizontra.

Tetszett a cikk? Csatlakozz a Planéta Gazéta Facebook-csoportjához!